Cookie-k az SKF webhelyén

Az SKF cookie-kat használ arra, hogy webhelyei tartalmát minél jobban összehangolja a látogatók preferenciáival - ilyen például a választott ország és nyelv. Elfogadja az SKF által használt cookie-kat?

Will you accept SKF cookies?

Power the Future - Mérnöki munka vagy eszközinformációk?

2015 február 04, 09:00 CEST

Hogyan alakítja át a technológia, a szabályozás és hatékonysági követelmények a műszaki ismeretek kezelését

SZERZŐ: Valentijn de Leeuw, alelnök, ARC Tanácsadói Csoport

Az elképzelés, amely elindította az átalakulást

2005-ben Thomas Tauchnitz egy piacvezető gyógyszerészeti vállalat, a Sanofi-Aventis munkatársa megjelentetett egy cikket az <I>Automation Technology in Practice</I> folyóirat német nyelvű kiadásában a következő címmel: „Eljött az idő a folyamattervezés, a mérnöki munka és az üzemeltetési folyamatok integrálására”. A cikk azt az elképzelést és stratégiát írja le, hogy hogyan lehet ezt az integrációt szoftver segítségével megvalósítani. Dr. Tauchnitz három alapvető követelményt ismertet: az összes információ csak egy helyen jön létre és tárolódik, a meglévő tudást lehetőség szerint újrahasznosítják és a szoftvereszközök a megfelelő illesztőfelületen keresztül kapcsolatban maradnak az üzem működése közben is.

Tauchnitz felvázolja a munkafolyamatot a folyamat-szimulációs szoftver használatával végrehajtott folyamattervezéstől, az eredményül kapott folyamatadatok számítógéppel támogatott tervezőeszközbe (CAE, Computer Aided Engineering) történő továbbításáig, amely közös minden illesztőfelület és részletes mérnöki tervezést alkalmazó szakterület esetén. Ismerteti egy már évek óta ismert koncepció, a moduláris mérnöki munka megvalósításának módját, mely szerint egy adott mérnöki feladat esetében a megvalósításához szükséges összes funkciót szabványos modulokban építik ki, tartják karban. Például egy reaktormodul tartalmazza a hőmérséklet- és nyomásmérést és vezérlést, az anyagátvitelhez szükséges szelepeket, a szintszabályozókat, a biztonsági berendezéseket és automatizálást, a keverési elemeket stb. A kapcsolódó berendezéslista, a tervezési dokumentáció, a biztonsági eljárások, a tesztelési és minősítési eljárások szintén a sablon részét képezik. Az összes új berendezés, csere, modernizáció vagy javítási művelet kezdetektől történő megtervezése helyett a mérnöknek csupán az adaptálással és a nagyobb rendszerbe történő integrálással kell foglalkoznia, ezáltal több idő marad a kialakítás optimalizálására és a modulok fejlesztésére, illetve karbantartására.

Párhuzamos vagy együttműködő mérnöki munka?

Napjainkban számos intelligens CAE-rendszer nyújt lehetőséget arra, hogy több szakterület dolgozzon ugyanazon a berendezésen az üzem mérnöki feladatai során – mindegyik a saját nézőpontjából, és mindegyik a saját jellemző szemléletmódját használva a munka tekintetében: eljárások folyamatábrái (PFD) a gyártástechnológusoknak, csövezés és műszerdiagramok (P&ID) az automatizálási mérnökök számára, izometrikus leképezés a csövezéshez stb.

Ha több mérnök dolgozik ugyanazon az egységen, az ilyen típusú eszköz segít megőrizni a mérnöki adatok helyénvalóságát és teljességét. Ha például egy gyártástechnológus megváltoztatja a maximális hőmérséklet vagy az áramlási sebesség értékét egy csővezetékben, akkor az ezen folyadékot mozgató szivattyúnak is olyan paraméterekkel kell rendelkeznie, amely képes kezelni ezen maximális értékeket, és ha arra nem képes, akkor az eszköz riasztásokat generál a szivattyú műszaki adataira vonatkozóan. Ehhez hasonlóan a csőátmérőnek meg kell felelnie az áramlási sebesség értékének stb. A szabályok kezelésén túlmenően ezek a rendszerek szerzői munkafolyamatokat is képesek kezelni, beleértve a módosítások elküldésének, felülvizsgálatának és ellenőrzésének kezelését.

Míg a mérnöki beszerzési és kivitelezési vállalatoknál (EPC, Engineering Procurement and Construction Companies) a párhuzamos mérnöki tevékenység a CAE-eszközök használatának kezdete óta bevett gyakorlat lehetett, a tulajdonos-üzemeltető (OO, Owner-Operator Companies) vállalatoknál az egymást követő mérnöki tevékenység volt a bevett gyakorlat. Az, hogy ugyanazon a tervezési elemen több szakterület is dolgozhat, gazdasági, szervezeti és szociális következményekkel jár.

Szociális és kulturális vonatkozások

A párhuzamos mérnöki folyamatok vagy az egyetlen adattárat használó együttműködő sorrendi mérnöki folyamatok bevezetése során az embereknek el kell sajátítaniuk az új folyamatokat és technológiákat. Mi lehet nagyobb kihívás annál, minthogy meg kell osztaniuk információikat, munkamódszereiket és döntéshozatalaik alapjait egymással. Időnként meg kell tanulniuk együttműködni, például meghallgatni egymás véleményét, megállapodni a különböző résztvevők közötti szabályokról és felelősségi körökről, tárgyalni egymással, együtt megoldani a problémákat és konstruktívan kezelni a konfliktusokat. Ez az átalakulás némi zavart is kelthet, mert az embereknek el kell hagyniuk komfortzónáikat. Ha nem megfelelően kezelik, konfliktusokhoz és kudarchoz is vezethet. A változtatások sikeréért felelős mérnöki vezetőknek tudniuk kell bánni az emberekkel és változáskezelési tudással kell rendelkezniük. Változás-tanácsadók segíthetnek nekik, de a fenntartható megvalósítás érdekében el kell sajátítaniuk ezeket a képességeket, hogy sokkal a változtatások megvalósítása után is képesek legyenek támogatólag irányítani munkatársaikat. Ez nem választható lehetőség, mert nem csupán a munkahelyi légkör, de a termelékenység is ezen múlik.

Egy szervezeten belül az emberek a kollektív elvek és szabályok szerint viselkednek. Egy csapatokon belül ezt normának, a szervezet egészében pedig kultúrának nevezzük. Néhány szabály és elv magától értetődő, vagyis nem mondják ki őket annak ellenére, hogy már működnek; néhány nem tudatos; néhány pedig ellentmond a vállalat formális szabályainak és elveinek. A kultúra sikeres megváltoztatásához szükség van a valóság felfedezésére és annak kimondására, majd egy olyan jövőkép felvázolására, amely összeköti az üzleti célkitűzéseket a kollektív szükségletekkel, végül az új kultúra fokozatos megvalósítására és fenntartására. Egy kézikönyv vagy egy tréning segíthet ebben, de a vezetőknek találkozniuk kell az emberekkel, meg kell hallgatniuk ötleteiket és aggályaikat, reagálniuk kell a visszajelzéseikre, be kell vonniuk őket a munkafolyamatok kialakításába, és el kell ismerniük a változás megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseiket.

Szervezeti és gazdasági vonatkozások

Bár az intelligens CAE lehetővé teszi a párhuzamos mérnöki folyamatokat, nem minden mérnöki szervezet használja azt. Az ARC néhány évvel ezelőtt egy informális kutatást végzett a folyamatkezelési iparágak alszektorai között, nagy folyamatos petrolkémiai gyáraktól a gyógyszerészeti gyárakig, számos kontinensen. A felmérés megállapította, hogy a CAE-eszközök felhasználóinak hozzávetőleg a fele rendelkezik megfelelő vagy magas szintű párhuzamos mérnöki szervezettel, azonban a harmada az egymást követő mérnöki folyamatokat részesíti előnyben. A több mérnöki szakterület egyazon tervezési elemen való párhuzamos munkájának célja a projektidő lerövidítése. Ugyanakkor a felhasználók egyetértenek abban, hogy ez növeli a hibák és az ismétlések számát, amely végeredményben növeli a teljes ráfordítást. Az EPC vállalatoknak a szűk határidők miatt nincs más választásuk, míg az OO vállalatok tervezési folyamatai jellemzően nem a kritikus útvonalon vannak, így hosszabb projektátfutási időket engedhetnek meg maguknak a mérnöki ráfordítások megtakarítása érdekében. A projektköltségek és a gyorsabb működési rendelkezésre állásból eredő érték között egyensúlyozó gazdaságossági optimalizálás valószínűleg egy közepes mértékű párhuzamosság mellett mutatna optimális eredményt.  A felmérés során a felhasználók azt jelezték, hogy a párhuzamos mérnöki megoldások használatának mértékétől függően, az időnyereségből és a megnövekedett adatpontosságból adódóan a mérnöki termelékenység 5–50 százalékos növelése érhető el, bár ez a moduláris mérnöki folyamatokba és munkafolyamat- modellezésbe történő jelentős beruházás árán valósulhatna meg (lásd alább).

A párhuzamos és együttműködő mérnöki tevékenység a munkafolyamatok kis mértékű módosításával és az egyének felelősségének meghatározásával járhat, és ez személyi szinten súrlódásokhoz vezethet (lásd fent), de gyakorlatilag a szervezet felépítését jelentős módon nem befolyásolja.

Moduláris mérnöki munka és moduláris folyamatkezelési technológia

Az információk és a tudás újrahasznosítása a mérnöki munka hatékonyságnövelésnek egyik módja. A második „Tauchnitz elv”, az ismeretek lehető legnagyobb mértékű újrahasznosítása (lásd az 1. oldalt), a bevált moduláris kialakítások szabványosításán alapszik. Ezek felhasználásra kész mérnöki információk a feldolgozási egységekre vagy szakaszokra vonatkozóan, amelyek feldolgozási berendezésekből, műszerekből, vezérlésből, csövezésből, szivattyúkból, mechanikai keverésből stb. tevődnek össze. A mérnök kiválaszt egy ilyen egységet vagy feldolgozási szakaszt, anélkül, hogy újból meg kellene terveznie, és így magára a folyamatra tud koncentrálni. Ha a szabványos modulok hiányoznak, dokumentációnak kell leírnia a mérnöki feladatara használt megoldásokat. A moduláris mérnöki munkával kapcsolatos kihívást a modulok létrehozásához szükséges jelentős beruházás jelenti. Az OO vállalatoknál a beruházás idővel megtérül, azonban az EPC vállalatoknál ez gazdaságtalan lehet, hacsak az utóbbi nem tud egyetlen eszközre szabványosítani, amely eszköz képes a tervek ügyfelek által előírt CAE-eszközbe történő exportálására.

A hét ipari esettanulmányt tartalmazó „F3 Factory” projekt, amelyet 25 vállalat és az EU finanszírozott 2009. és 2013. között, azzal a céllal jött létre, hogy felülkerekedjen a nagy méretű folytonos feldolgozás (nagy befektetés és rugalmatlanság), illetve a kis méretű kötegelt adatfeldolgozás (hatékonyság hiánya) hátrányain és kombinálja a megfelelő előnyöket a hatékonyság megvalósításával többcélú, több terméket gyártó létesítményekben, illetve rugalmasság bevezetésével a világméretű, folyamatosan működő szolgáltatásokban. A kutatás céljai a következők voltak:

  • Kompaktabb és kevésbé költséges folyamatkialakítást kínálni, amely csökkenti a környezeti hatást a „folyamat elmélyítésének” érdekében
  • Szabványosított, moduláris, azonnal működő vegyipari gyártóeszközt kifejleszteni, amely számos vegyi folyamat kezelésére képes
  • Mérnöki módszertant kifejleszteni az elmélyített folyamatokhoz
A projekt számos ígéretes eredménnyel szolgált, és számos moduláris folyamatot fejlesztettek ki. Ezek mindegyike jelentős előnyt mutatott a költségek és a fenntarthatóság tekintetében is.

Az az elképzelés, hogy a termelési kapacitás növeléséhez a gyártónak csupán szabványosított, kis méretű egységeket kell felvennie; nincs szükség nagyobb létesítmény tervezésére és megvalósítására. Ez csökkenti a mérnöki munka költségét és idejét, valamint tovább csökkenti a berendezés költségét, mert nagyobb sorozatban állítható elő a berendezés. A koncepció új mérnöki megközelítést kíván, amely a szabványos modulok választékának keretein belül optimalizálja a folyamatokat, ahelyett, hogy a berendezést szabnák a folyamatra.

A trend a kisebb mennyiségek gyártása felé mutat, a termékek és a folyamatok fokozatos fejlesztésével és rugalmas reagálással a piac igényeire. Ez lehetővé teszi az olyan üzemek rugalmasságának a kihasználását, amelyeket különböző üzemi körülmények közötti működésre terveztek, és az olyan berendezések tervezését, amelyek egy elvárt tartományhoz, nem pedig egyetlen optimumhoz illeszkednek. Összhangban a legújabb FDA cGMP irányelvekkel, az adaptív termelési optimalizáció és a minőségkezelési rendszerek használata élvez előnyt ezeknél a feltételeknél, mivel azok lefedik a folyamatmódosításokat és a feldolgozási feltételek változtathatóságát, miközben a végtermékek valamelyike vagy mindegyike azonos marad.

A moduláris gyártási koncepció feleslegessé tesz számos mérnöki és ellenőrzési feladatot, mivel a változó gyártási mennyiségek a kívánt mennyiség legyártásához szükséges gyártósorok számának adaptálásával kezelhető. A gyártókkal együttműködve hasonló projekteket folytattak az Egyesült Államokban a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Egyetemen.

A tárgyak ipari internete kezdeményezések, mint például az Industry 4.0, vagy az Ipari Internet Konzorcium, az iparágat, különösen a szakaszos termelési szektort, arra késztették, hogy olyan újrakonfigurálható gyártósorok megvalósításának módjáról gondolkozzanak, amellyel igazodni lehet a változó igényekhez és feltételekhez. Ez új koncepciókat és szabványokat igényel a berendezések ad hoc módon, közel valós idejű integrálására, beleértve az automatizálási és üzemeltetési szoftverösszetevőiket is. A fent ismertetett moduláris mérnöki megközelítések nagyban elő fogják segíteni a moduláris folyamatkezelési technológiák kialakítását, és várakozásaink szerint a közeljövőben és középtávon a moduláris mérnöki tevékenység jelentős mértékben növekedni fog. A szakaszos termelésű iparágak fogják elsőként elfogadni ezt a megközelítést, és várhatóan a nagy, folyamatos feldolgozással üzemelő vállalatok is elkezdenek gondolkodni azon, hogyan ésszerűsíthetnék mérnöki, gyártási és üzemeltetési paradigmáikat, és alkalmazni fogják ezen koncepciókat.

E-minősítés és e-megfelelés

Dr. Tauchnitz elképzelése azonban még ennél is tovább mutat. A feldolgozással és a berendezésekkel kapcsolatos kockázatelemzést a termékminőség vonatkozásában jelezni kell a követelmények specifikációjában, a tesztelési és minősítési tervekben. Ez az elemzés szisztematikusan elvégezhető a CAE-eszközben szereplő információk alapján, és ennek munkafolyamata egy ilyen rendszerben teljes mértékben automatizálható. A tesztelési és minősítési eredmények a kockázatelemzésen keresztül a berendezéssel szemben támasztott követelményekhez csatolhatók, így a specifikációtól a megfelelésig tartó folyamat papír nélkül végrehajtható, és hatékonyan kiépíthető az intelligens CAE-rendszerek bővítményeként. Néhány szolgáltató már ma kutatja jövőképpel rendelkező vállalatokkal együtt ezt a megközelítést, és jelentős előnyöket ér el a hatékonyság, illetve pontosság terén. Az ARC várakozásai szerint ez a funkció hamarosan általánosan elfogadott lesz, mivel minden iparágban folyamatosan nő a megfelelési nyomás, és a vállalatoknak a megnövelt hatékonyság megvalósításával választ kell adniuk ezen kihívásra.

Integrált mérnöki munka

A folyamattervezés, a mérnöki munka, az üzemüzemeltetési folyamatok integrálása és a harmadik Tauchnitz-elv („a megfelelő illesztőfelületen keresztül a szoftvereszközök kapcsolatban maradnak a termelési üzem működése közben”) szintén nagy hatással lesz az EPC és az OO vállalatokra.

A tervezési és kivitelezési fázisokban ügyfeleink elmondása szerint az EPC és az OO vállalatok közötti kommunikáció az utóbbi években gyakoribbá és intenzívebbé vált. Az OO vállalatok tudni szeretnének az EPC vállalatok által a tervezés során hozott döntésekről, követni szeretnék a projekt készültségi szintjét, valamint közösen szeretnék vezetni, illetve birtokolni a munka eredményeit. Egyre több ilyen kapcsolat során használják az általános intelligens CAE-eszközöket, amelyek lehetővé teszik a felek számára a tervezési munka megosztását, ábrázolását és megvitatását. És ami még ennél is fontosabb: az üzembe helyezéskor az úgynevezett átadás az EPC vállalattól az OO vállalatnak egyre inkább elektronikus formában történik. A hagyományos papír alapú dokumentáció átlátása és kezelése igen nehézkes, naprakészen tartása pedig szinte lehetetlen volt. Napjainkban egyre több OO vállalat szeretne elektronikus, intelligens eszközinformációs adatkészletet, amely az adott kivitelezési állapotot tükrözi, hogy lehetőségük legyen naprakészen tartani azt az üzem életciklusa során. Ez nem csupán az erőforrások szemszögéből hatékony, de a szabályozó hatóságok is egyre inkább elvárják a naprakész eszközdokumentáció előállítását és a megfelelőség bemutatását.

Attól a ponttól kezdve, hogy az üzem a kivitelezését vagy átalakítását követően első alkalommal elkezdi működését, legalább két különálló, kiegészítő tevékenység használja az eszközinformációkat. A mérnökök az üzemmel kapcsolatos információkat használják fel a változások vagy a javítások tervezése során (pl. a szűk keresztmetszetek megszüntetése, a hőmérsékleti viszonyok kezelése, a minőség javítása vagy más projektek). Ezzel egyidejűleg a karbantartás ezen adatokat használja a hibaelhárításhoz, a javításhoz, a pótalkatrészek rendeléséhez stb. Ha az eszközinformációk az üzem működése közben nincsenek frissítve, idővel egyre pontatlanabbá válnak, és ha a mérnököknek új projektet kell indítaniuk, értékes hónapokat veszíthetnek az eszközök aktuális állapotának felderítésével, ahelyett, hogy rögtön a mérnöki feladaton kezdhetnének dolgozni. Ezért az intelligens CAE-eszközök használatának egyik fő előnye azok folyamatos használata az üzem életciklusa során, és a mérnöki, üzemeltetési és karbantartási folyamatok integrálása egyetlen naprakész eszközinformációs adatállomány használatával. Ily módon a mérnöki munka és az eszközinformációk elválaszthatatlan egységet képeznek és az adott kivitelezési állapotra vonatkozó információk helyett a legfrissebb állapotot jelző adatokat kapja meg a mérnök.

A folyamatokat és a munkakialakítást úgy kell adaptálni, hogy a mérnöki és az üzemi változások rögzítése is biztosítva legyen a CAE-eszközben, illetve az eszközinformációs adattárban. Ugyanakkor itt egy kulturális változásra is szükség van a mérnöki vállalatok szervezeti felépítésében is a fent vázoltak alapján.

Az ügyfelek tapasztalatai alapján meggyőződésünk, hogy a felhasználók több hónapnyi mérnöki és karbantartási munkát takaríthatnak meg létesítményenként. A biztonsági problémahelyzetekkel, illetve vészhelyzetekkel kapcsolatos előnyöket már nehezebb számszerűsíteni. A nagyobb baleseteknél a döntéshozatal alapjául szolgáló információk rendelkezésre állása és minősége kulcsfontosságúnak bizonyult a helyes döntések meghozatalakor, valamint a károk, a sérülések és a halálesetek számának csökkentésénél. Már az eszközinformációkkal kapcsolatos gyártásleállások alternatívaköltségeinek megtakarítása is nagyban kárpótol az integrált mérnöki gyakorlat bevezetésére fordított erőfeszítésekért.

Együttműködés a vezérléssel és más rendszerekkel

És ez még nem minden. Dr. Tauchnitz a víziót továbbgondolta azzal a javaslatával, hogy a DCS- és PLC-programozás általános modelljét be kell építeni a CAE-eszközbe. Egy univerzális illesztőfelületen keresztül a program különféle automatizálási beszállítók termékeit lehetne beexportálni, és a berendezésen belül összeállítani, és így a szabványosított programozási modulokat különböző típusú berendezésekben lehetne újra felhasználni. A szerző a koncepcióját az olyan termelési rendszerek konfigurálására is kiterjeszti, amilyen például a MES vagy az Operations Management.

Mind az EPC, mind az OO vállalatoknál ez jelentős időmegtakarítást eredményez a mérnöki irányítási rendszereknél. Az OO vállalatok számára az üzem működési és karbantartási fázisaiban ez a módszer még több előnnyel járna. Az OO vállalatok általában több irányítórendszer-beszállítót használnak ás a különböző márkák egységes mérnöki megközelítése igen előnyös lehet számukra. Mivel az irányítórendszereket a helyszínen frissítik és módosítják, fontos feladat az eszközinformációkat és a mérnöki munka adatait mindig pontosan frissíteni. A NAMUR (www.namur.net) felhasználói szervezet úgy reagált erre a kihívásra, hogy egy szabványos adatformátumot definiált a folyamatvezérlő rendszerek (PCS) és a CAE-eszközök közötti adatcserére (NE 150 NAMUR-ajánlás, publikálva: 2014. október). Dr. Tauchnitz nemrégiben jelentést adott ki néhány olyan demonstrálóról, akik alkalmazták ezt az adatcsere-formátumot egy DCS-címkére vonatkozóan négy CAE-rendszer (Aucotec, Bentley, ESP, Siemens) és három PCS-rendszer között (ABB, Siemens, Yokogawa). Ezzel a lehetőségek széles tárháza nyílt ki, amely egyaránt előnyt jelent a felhasználóknak és a beszállítóknak. Jó lenne, ha fennmaradna a demonstrálókat létrehozó kezdeti lendület. A felhasználóknak még nagyobb számú beszállítótól kellene megkövetelnie a rendszer teljes bevezetését, melynek használatával a felhasználók a mérnöki hatékonyság terén érhetnek el megtakarításokat, a CAE-beszállítók nagyobb piachoz jutnának, a PCS-beszállítóknál pedig kedvezőbben alakulna az életciklusköltség.

A MES-rendszerrel és a Manufacturing Operations Management (MOM) rendszerrel való együttműködési képesség még a jövő álma, hasonlóan a folyamat szimulációval való kétirányú adatcseréhez. Ezen elképzelések megvalósításával újabb számos előny válna elérhetővé. A CAE-eszközök és a PCS-rendszerek közötti kétirányú illesztőfelület kialakításán folyó munka azt mutatja, hogy ami valaha elképzelhetetlen volt, az nagyon hamar valósággá válhat, ha az elképzelések, a kommunikációs készségek és a sokrésztvevős együttműködés találkozik. Ugyanez érvényes a CAE és a MOM, illetve a folyamatszimuláció közötti együttműködési képességre is.

Szabványosítás

Végezetül Thomas Tauchnitz kifejti elképzelését a nagyvállalati szintű szabványosításról és implementációról, a rendszerek és az illesztőfelületek számának csökkentéséről, a központosított karbantartás és a támogatás megszervezéséről, valamint az ismeretek vállalati szintű kezelésének elősegítéséről. Az elképzelésnek ezen vonatkozása még nem kapott nagy figyelmet, azonban a tapasztalatok és a MOM-alkalmazások megvalósításáról szóló vállalati esettanulmányok azt mutatják, hogy ez a megközelítés csökkenti az alkalmazás teljes tulajdonosi költségét, ezáltal lerövidíti a megtérülési időszakot, és növeli a nettó hozzáadott értéket. Ezért erősen javasoljuk, hogy szentlejünk figyelmet erre a témára is.

Következtetések

A naprakész, pontos, könnyen elérhető mérnöki folyamatok és eszközinformációk az üzem teljes életciklusa alatt a mérnöki munkára nézve jelentős előnyöket jelent az EPC és OO vállalatok számára, amely előnyöket ezen rendszerek felhasználói 5 és 50 százalék közöttire becsülnek, a kezdeti hatékonyságtól és a párhuzamos mérnöki tevékenység fokától függően. A felhasználók a feldolgozóipar legkülönfélébb alszektoraiból származnak, a petrolkémiai ágazattól a gyógyszergyártásig.

Az intelligens CAE-rendszerek lehetővé teszik a párhuzamos és együttműködő mérnöki munkát. A mérnöki hatékonyságot a pontos és naprakész adattár segíti elő, amelyhez minden mérnök bármikor hozzáférhet. Ezen rendszerek segítenek megőrizni a mérnöki információk helyénvalóságát és teljességét.

A párhuzamos mérnöki folyamatok csökkentik a projekt időtartamát, de erősíti a mérnöki hatékonyságot is. Minden vállalatnak vagy szervezetnek meg kell határoznia a párhuzamos és az egymást követő mérnöki folyamatok optimális arányát.

Az adott kivitelezési vagy átalakítás utáni állapotra vonatkozó eszközinformációk az intelligens CAE-rendszerekben karbantarthatók, amelyek ezáltal mindig friss állapotú információs adattárrá alakulnak, amelyet mind a mérnöki, mind az üzemeltetési és karbantartási munkánál felhasználnak és frissítenek az optimális döntéshozatal érdekében. Ez az úgynevezett „integrált mérnöki gyakorlat” növeli az üzemeltetés hatékonyságát és biztonságát. Az ARC becslései szerint a vállalatok létesítményenként több hónapnyi mérnöki munkát takaríthatnak meg ezzel évente.

A hatékonyság főleg azzal növelhető, ha a felhasználók ösztönzik a CAE- és PCS-beszállítókat a nemrégiben megjelent NE 150 szabvány bevezetésére a két típusú rendszer közötti kétirányú adatcserére vonatkozóan.

A rendszerek, a módszertanok, valamint a moduláris mérnöki megoldások és folyamatok szabványosítása csökkenti a teljes tulajdonosi költséget, növeli a termelékenységet és csökkenti a képzési költségeket.

Szakmai életrajz: Valentijn de Leeuw, alelnök, ARC Tanácsadói Csoport

Valentijn az Európai Bizottság részére végzett kutatási projektek független szakértő-értékelője, az infotechnológia és kommunikáció, a közösségi fenntarthatóság és munkavonzerő-vizsgálat vonatkozásában a gyártási iparágak terén. Valentijn a műszaki tudományok PhD fokozatát a Delft University of Technology (NL) egyetemen szerezte együttműködve az Ecole Nationale Supérieure des Mines de Paris főiskolával, IFP programban vett részt, valamint mesterfokozatot is szerzett kémiából a hollandiai Utrechti Állami Egyetemen. Az 1986-ban alapított ARC Tanácsadói Csoport az ipar és az infrastruktúra terén technológiai kutatással és tanácsadással foglalkozó piacvezető vállalat.

SKF logo