Cookie-k az SKF webhelyén

Az SKF cookie-kat használ arra, hogy webhelyei tartalmát minél jobban összehangolja a látogatók preferenciáival - ilyen például a választott ország és nyelv. Elfogadja az SKF által használt cookie-kat?

Will you accept SKF cookies?

A szükség találékonnyá tesz

  • Történet

    2016 május 19, 10:00 CET

    Chuck Newmister, az SKF megbízhatósági rendszerek értékesítési igazgatója arról beszél pár szóban, hogy napjaink egyre ingatagabb gazdasági viszonyai között az olaj- és gázipari szektor vállalatai hogyan védhetik meg az üzleti nyereségüket egy hatékony eszközgazdálkodási stratégia segítségével.

    Az olaj- és gázipari szektorra nagy nyomás nehezedik az üzleti jövedelmezőség fenntartása kapcsán. Az olaj ára jelentős mértékben csökkent az elmúlt tizenkét hónapban, elsősorban a túlkínálat miatt. Ez számos tényezőnek köszönhető, többek között az új lelőhelyek felfedezésének és az új fúrási technikáknak, az olajpala-kitermelés fellendülésének, a nagyobb gazdaságok gyengélkedésének, az alternatív energiaforrások növekvő elérhetőségének, az egyre hatékonyabb belső égésű motorok bevezetésének az autókban és a teherautókban, valamint az ipari és az energiatermelő-erőműveknek.

    Bár a földgázpiac valamivel jobb helyzetben van, itt is egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy rövid távon a kínálat valószínűleg meghaladja a keresletet. Az ipari elemzők szerint 2018-ig csak 2,4%-os mérsékelt éves növekedést várható.

    Valószínűleg ez az ingatag helyzet tovább gyűrűzik az ellátási lánc mentén, így a közeljövőben nem lehet javulásra számítani. Ezért a vállalatoknak fel kell készülniük a bizonytalan körülményekre, és a működésüket gyorsan ehhez kell igazítaniuk. Olyan korszerű módszereket kell kifejleszteniük, amelyekkel kihozzák a maximális értéket a már meglévő és a jövőbeni beruházásokból a kitermelés, a finomítás, az elosztó rendszerek és a berendezések tekintetében is.

    Eszközgazdálkodás és költségoptimalizálás
    Az olaj-és gázipari szektor az üzleti alapú és mennyiségi kitermelés kezdete óta világviszonylatban is élen jár az előrejelző és a megelőző karbantartás területén. Az általa kidolgozott módszereket számos más iparág is átvette. Ezek a technikák kulcsfontosságú szerepet játszottak az üzemek és folyamataik biztonságának és hatékonyságának növelésében és optimalizálásában, és alapul szolgáltak egy új tudományág, az eszközgazdálkodás elterjedéséhez.

    Az eszközgazdálkodás alapja a stratégiai értékelés, amely megállapítja az üzem fejlődési lehetőségeit a kritikusság alapján, majd meghatározza és alkalmazza a legmegfelelőbb megoldásokat. A cél a kitermelési, feldolgozási és eszközelosztási tevékenységek megbízhatóságának, teljesítményének és funkcionalitásának fokozására irányuló terv kialakítása az üzleti célok, az alkalmazásokkal kapcsolatos kihívások és a szervezeti kultúra mentén. Ezt követi az Eszközhatékonyság Optimalizálás (AEO) módszer alkalmazása, amely biztosítja az eszközök lehető leghatékonyabb kihasználását a termelés maximalizálása érdekében anélkül, hogy növelné a kiadásokat, ugyanakkor csökkenti az általános karbantartási és üzemeltetési költségeket.

    Az eszközgazdálkodási program sikere a világosan meghatározott stratégián múlik. A stratégiát az üzleti célok alapján kell összeállítani, kezdve a jelenlegi helyzet meghatározásával, majd annak felvázolásával folytatva, hogy az optimális teljesítmény elérése érdekében hová kell fejlődnie az üzletnek.

    Ref: PWC http://www.strategyand.pwc.com/perspectives/2015-oil-gas-trends

    Ennek kezelése bonyolult folyamat lehet a több helyszínen üzemelő multinacionális olaj- és gázipari nagyvállalatok termelési és irányítási rendszerének összetettsége miatt. A kiindulási pont általában a vevői igények felmérése (CNA). Ennek alapja egy egyszerű, 40 lényegre törő kérdésből álló felmérés, amelynek célja az összes termelőegység tevékenységének feltérképezése, a megbízhatósági folyamatok működésének felvázolása és a karbantartási folyamatban való elhelyezése, összevetve az iparági átlaggal és a legjobb gyakorlatokkal. (lásd 1. ábra)

    Az elkészült CNA biztosítja a legfontosabb adatokat a részletes AEO terv kidolgozásához az üzemi megbízhatóság növelése és a jobb eszközkihasználtság érdekében. Ez a munkairányítási folyamat négy fő területre irányul: a karbantartási stratégiára, a munkamenet meghatározására, a munkamenet ellenőrzésére és a munkavégzésre. Mindez olyan integrált módszert biztosít, amely tükrözi az egyedi folyamatokat, a kultúrát és a technológiát minden létesítmény vagy művelet esetén.

    Az eszközgazdálkodás strukturált megközelítése az olaj- és gázipari szektorban számos vállalat - különösen a nagyobb szervezetek - számára már ismerős. Azonban legtöbb esetben az idő múlásával a gondosan tervezett hosszú távú eszközgazdálkodási program félbeszakad a pénzügyi megszorítások, az üzemfelújítások, a vállalatfelvásárlások, a jogszabályi változások, illetve az új termékek bevezetése miatt. Ennek eredményeként a vezetők és a mérnökök inkább a rövidtávú belső problémákra összpontosítanak, a hosszabb távú tervek hátrébb kerülnek a fontossági sorrendben.

    Azt is érdemes megjegyezni, hogy bár az ágazatban sok vállalat rendkívül hatékony eszközgazdálkodási programmal és üzemmegbízhatósági folyamatokkal rendelkezik, ezek nem mindig rendszerezettek. Az üzem mérnökei és kezelői által az évek során felhalmozott információ és szaktudás nagy része nem válik közkinccsé, és csak egy kis hányadát rögzítik és katalogizálják oly módon, hogy azt az új alkalmazottak vagy a külső vállalkozók könnyen elsajátíthassák.

    A CNA elemzés egy egyszerű módszer a folyamat elindítására, és elvezet a következő fázishoz, az úgynevezett SKF Korszerű megbízhatóság központú karbantartási projekthez (RCM), amellyel elkezdhető a sok értékes információ összegyűjtése a mérnökök és a felsővezetők számára egyaránt felhasználható módon.

    Hosszú távú elképzelés
    A legtöbb olaj- és gázipari tevékenység nagyságrendje és összetettsége abból adódik, hogy a valóban sikeres eszközgazdálkodási stratégia megköveteli a világosan megfogalmazott jövőképet és a hosszú távú taktikai végrehajtási tervet. Ha ebből bármi kimarad, akkor az szinte biztosan az üzemeltetési költségek növekedéséhez vezet, a gépleállások és a rendszer megbízhatóságának növekvő kockázata mellett.

    Az egyre nagyobb mértékű piaci ingadozás és a jövedelmezőségre irányuló nyomás az olyan tényezőkkel kombinálva, mint a személyzet vagy a hozzáértés hiánya, illetve az olaj- és gázfeldolgozó rendszerek sajátos kezelési és karbantartási igényei, a hatékony eszközgazdálkodást igazi kihívássá teszik. Számos vállalkozás számára egy SKF-hez hasonló tapasztalt, hozzáértő és specializált partnerrel való együttműködés sokkal költséghatékonyabb megoldást jelent. A folyamat egészének vagy a stratégiai elemeknek a kiszervezése nagyobb rugalmasságot, jobb elszámoltathatóságot és ellenőrzést biztosíthat; ez enyhítheti a meglévő erőforrásokra nehezedő nyomást, például a vállalaton belül mérnök csoportok szabadulhatnak fel és koncentrálhatnak más, az üzletmenet szempontjából kritikus tevékenységekre.

    Az egyik nagy amerikai olaj- és gázvezeték üzemeltető vállalat úgy döntött, hogy az SKF-fel együttműködve kiszervezi az eszközgazdálkodási folyamatait. A vállalat több mint 12 000 mérföld hosszú csővezetéket, 150 főszivattyú-telepet és számos átrakóállomásnál, kikötőnél és közúti csomópontnál működő kulcsfontosságú elosztóközpontot üzemeltet. Azonban egy tízéves időszak alatt a cég többszöri fúzión és tulajdonosváltáson ment keresztül. A felsővezetés felismerte, hogy ez oda vezetett, hogy fokozatosan lanyhult a gépek megbízhatóságára való összpontosítás, valamint a csővezeték és az elosztóhálózat üzemeltetési gyakorlatai és módszerei következetlenekké váltak. Nyilvánvalóvá vált számukra, hogy a vállalat előrejelző karbantartási stratégiáját teljesen újra kell értékelni, azonban a feladat hatékony elvégzéséhez nem rendelkeztek a szükséges belső erőforrásokkal.

    Megbízást kaptunk a CNA tanulmány elkészítésére, majd az állapotfelügyeleti szolgáltatásokra az iparágban jártas szerviztechnikusaink hálózatát felhasználva az Észak-Amerika szerte üzemelő mintegy 700 csővezeték állapotának felméréséhez.

    Ezek után a kritikus rendszerekre és berendezésekre összpontosítva vizsgálni kezdtük a legértékesebb eszközöket, elsősorban a kulcsfontosságú elosztóközpontokat. Ebben a folyamatban fontos szerepet kaptak az SKF RCM technikák. A leggyakrabban előforduló meghibásodási módokra és ezeknek a meghibásodásoknak a berendezésekre gyakorolt hatására koncentráltunk; ezután pedig konkrét intézkedéseket javasoltunk a problémák megelőzésére. A nem kritikus eseteket is kiértékeltük és elvégeztük a megfelelő intézkedéseket a karbantartási költségek optimalizálása és a termelékenység növelése érdekében. Ugyanezt az elvet alkalmaztuk a szivattyútelepek csővezeték-hálózata esetében is.

    Ezt követően az SKF a vevővel együttműködve hozzákezdett a normál munkamenet kidolgozásához, amely meghatározta az egyes ellenőrzési és karbantartási tevékenységhez szükséges kritikus lépéseket, például a szivattyúmotorok javítását, beleértve a szükséges szerszámok és alkatrészek listáját, a javítás lépéseit és a szükséges idő és erőforrás ráfordítást is. Ezt a tervet kell kiegészíteni a tartalék alkatrész és raktározás optimalizálási programmal (SPO), amely minimálisra csökkenti a készletezést és a költségeket, ugyanakkor javítja a kulcsfontosságú alkatrészek rendelkezésre állását és elérhetőségét, biztosítva ezzel a gyors és költséghatékony hibajavítást.

    Az eszközgazdálkodásnak ez a stratégiai megközelítése rövid és hosszú távú előnyökkel is jár a vevő számára. Az állapotfelügyeleti szolgáltatások kezelésének kiszervezése egy előre meghatározott havi kezelési díj ellenében lehetővé teszi a vevőnk számára, hogy a költségvetésében a beruházási kiadások helyett a költségeket az üzemeltetési kiadások között tartsa nyilván, ezért a program költséghatékonysága könnyen igazolható és emellett a cash-flow is javul. Az eszközgazdálkodásnak az általunk képviselt stratégiai megközelítése egy világosan meghatározott és következetes üzemeltetési módszer, amely könnyen adaptálható a vevő üzletmenetének igényei vagy az üzemi körülmények változása esetén, biztonságos és időtálló megoldást nyújtva. A legfontosabb talán az, hogy a szerződés első tizenkét hónapja alatt több mint 1 millió dollár megtakarítást értünk el az eszközök üzemidejének és termelékenységének növelése révén, és csökkentettük a javítási és karbantartási költségeket. Az elért megtakarítások messze meghaladják a szolgáltatási szerződés éves költségét.

    Tapasztalat, szakértelem és erőforrások
    A kiszervezés egyre általánosabbá válik az iparban az alapvető üzleti szolgáltatások területén, a létesítmények működtetésétől kezdve a logisztikai és informatikai szolgáltatásokig. Az olaj- és gázipari szektor vállalatai számára a műszaki folyamatok és a biztonság szempontjából kritikus eszközök kezelésének kiszervezésében kihívást jelent az elvárt szakértelemmel, tapasztalattal és globális erőforrásokkal rendelkező partner megtalálása, aki megnyugtató módon tudja biztosítani, hogy minden egyes eszköz felügyelete és karbantartása minden esetben a legszigorúbb előírásoknak megfelelően történjen.

    Az olyan jelentős szolgáltatók, mint az SKF, megfelelnek ezeknek az elvárásoknak. Legalább ennyire fontos szempont, hogy ezek a szolgáltatók az eszközgazdálkodás, az állapotfelügyelet és a megelőző karbantartás területén szerzett egyedi és speciális szakértelmükkel jobb eredményeket tudnak elérni, gyorsabban és hatékonyabban, mint ha ugyanezt vállalaton belül próbálnák megoldani. A kiszervezett eszközgazdálkodást ellátó partner új stratégiai látásmóddal gazdagítja a vállalaton belüli karbantartó és mérnök csapat munkáját, valamint új lendületet és céltudatosságot vihet a napi munkába. Mindez az üzemi hatékonyság, a költségmegtakarítás és az eszközoptimalizálás szintjének javítását eredményezi, amely lehetővé teszi az olaj- és gázipari vállalatok számára az egyre gyorsabb reagálást a növekvő piaci ingadozásokra. A csővezeték-üzemeltető vevővel megtartott legutóbbi programfelülvizsgálati találkozón az érintett felek üdvözölték azt tényt, hogy az SKF állapotfelügyeleti szolgáltatás 3 éve alatt nem tapasztaltak olyan meghibásodást, amelyet előre lehetett volna jelezni. A forgóberendezések területén jártas egyik szakértő megjegyezte, hogy "nem emlékszem olyan beszállítói szerződésre vagy munkakapcsolatra, amely ezt megközelítette volna. Ez megerősíti azt a koncepciót, hogy a siker nem kizárólag a technológián, hanem az embereken, a tapasztalataikon, valamint a személyes és csapaton belüli elkötelezettségükön múlik."

    SKF AB
    (publ)

    További információt a következő elérhetőségeken kérhet:
    Sajtókapcsolat: Nia Kihlström, +46 31-337 2897, +46 706 67 28 97, nia.kihlstrom@skf.com

    Az SKF a világpiac vezető szállítója a csapágyak, a tömítések, a mechatronika, a kenéstechnikai rendszerek és a szerviz területén, mely utóbbi terület magába foglalja a műszaki támogatástól kezdve a karbantartási és megbízhatósági szolgáltatásokon át a mérnöki tanácsadást és képzést is. Az SKF a világ több mint 130 országában 17 000 viszonteladóval képviselteti magát. A cég éves bevétele 2015-ben 75 997 millió svéd korona, alkalmazottainak száma pedig 46 635 fő volt. www.skf.com

    ® SKF az SKF Csoport bejegyzett védjegye.

  • Kép

Sajtóanyag letöltése

Sajtóanyag (8.8 MB)

SKF logo